Leiner Laura: Ég veled

forrás: tumblr

Újvári Hanna a tinik megszokott életét élte egészen egy évvel ezelőttig, egy családi tragédia azonban mindent megváltoztatott. Most apukájával kettesben tölti a hétköznapokat, és rég nem a korosztályának átlagos problémái foglalkoztatják. 

Miután átveszi a tizenegyedikes bizonyítványát, az évzáró után váratlan felkérést kap az igazgatótól: részt vehet egy iskolai versenyen, ahol kiváló matekosként főleg a logikai feladatok megoldásában számítanak rá. 

Hanna környezete ragaszkodik hozzá, hogy elmenjen a megmérettetésre, így a Szirtes Gimnázium négyfős csapata elindul az Iskolák Országos Versenyére.

Kiadás: 2017, L&L

Oldalszám: 432

Moly: 96 %

〰〰〰〰〰〰

Leiner Laura könyvei hatalmas sikernek örvendenek a magyar YA könyvek között, ami egyáltalán nem véletlen. Én a Szent Johanna Gimitől kezdve minden megjelent könyvét olvastam. Azonban ahogy egyre inkább telt az idő, egyre kevésbé vártam az új könyveket. Ettől azonban még továbbra is nagy figyelemmel kísértem végig a munkásságát, és továbbra is olvastam az írónő könyveit. Számomra nem is volt kérdés, hogy az újonnan megjelent Ég veled-et is el fogom olvasni.

Laura maga is jelezte, hogy ez a könyv más lesz mint a többi.

Az Ég veled középpontjában Újvári Hanna áll, akivel egy éve kerekesen felfordult az élet. Ettől kezdve mondhatni monoton napok tették ki az életét, amit most teljesen felkavar, hogy pár iskolatársával a nyári szünetben egy versenyre lettek kiválasztva, még pedig, az Iskolák Országos Versenye címmel ellátott megmérettetésre.

A történet elég nyugisan indul, szerintem könnyű rájönni arra, hogy mi is történt Hannával. Így mindenesetre, egy számomra teljesen mas női főszereplőt kapott a történet. Hanna számomra egy elég problémás karakter, mert egy részről érthető a viselkedése, más részről viszont néhol már sok.

Ha tovább haladunk a történetben és megismerkedünk az Iskolák Országos Versenyével, akkor onnan kezdődik el igazán a történet. Ott van egy rakatnyi szereplő és érezni lehet, hogy itt bizony majd sok minden fog történni.

A karakterek szimpatikusak lettek, kivéve Mátét. Ő nekem valahogy a kezdetektől fogva nem volt szimpi. Lóri a történet legjobb fej karaktere. Tetszik, hogy ő egy igazán jópofa karakter. Bernadettről nem igen tudok sokat mondani, egyenlőre semmi különös véleményem nincs róla, de bízok benne, hogy azért később szórakoztatóbb karakter lesz. Zsombi nem igazán lett a kedvencem, és nagyon szerencsétlennek tartottam. Így inkább ő egy idegesítőbb karakternek mondható. Csenge számomra a legaranyosabb lány, de még ő sem tett semmi különösebbet. Kornélról is ugyan ezt tudom elmondani, hogy nem sok minden derült ki róla. Úgy éreztem picit, hogy ezek a szereplők háttérbe vannak szorítva. Nekem nem igazán sikerül őket megkedvelnem, de nem is voltak zavaróak. Mondhatni csak úgy voltak. A tanárokat viszont nagyon bírtam. Titanilla tanárnő egy hihetetlenül jó poénforrás, és ugyan ez elmondható Kocsis igazgatóra. Az én igazgatóm, az általánosban szeretett mindent posztolni, de az instás kérdésekre való válaszolgatást még ő sem csinálta. Na mindegy, Kocsisnak biztos sok volt az ideje, így közösségi függő lett belőle...

Imádom az írónő humorát, és ez egy olyan dolog, amivel minden könyvet baromira fel tud dobni. Annyiszor nevettem fel hangosan, hogy anyukámék el sem hitték hogy egy könyvön nevetek ennyit. Pedig dehogynem, imádtam a vicces beszólásokat. Számomra ezek nagyban hozzá járultak ahhoz, hogy ez egy jó olvasmány volt.

Volt egy icipici problémám Hannával. Ő állandóan FaceTime-olt és sms-ezett a családjának. Engem már kicsit zavart, hogy folyton csak haza telefonált. Én a jópofa nagyija helyében biztos ráordítottam volna, hogy: - Húzzál mar szocializálódni! De ez nem történt meg, mert ez helyett Hanna folyamatosan telefonált.

A másik problémám az ismétlődésekkel volt. Hanna tökéletesen megfogalmazta, hogy mit gondol a sok közösségiről, de ez elég volt egyszer. Úgy ereztem, hogy sokszor hangzottak el ugyanazok a gondolatok a könyvben.

A romantika szál pedig még eléggé kezdetleges, de azért egy sokkal jobb szintről indult, mint a SzJG-ben Reni es Cortez kapcsolata. Rengeteg aranyos pillanat volt a romantikának hála, amiket én személy szerint nagyon szerettem.

Ahogy haladtam a vége fele, kezdtem egy kicsit úgy érezni, hogy túl komolyan veszik a versenyt. Bár meglehet, hogy én személy szerint iskolával kapcsolatos dolgokon egyáltalán nem tudok idegeskedni, így ez miatt talán ezt nem is tudtam át érezni. Néhol tényleg úgy éreztem magam mintha ez az Éhezők Viadala volna (erre amúgy szintén rengeteg király poén volt a könyvben). 

Remélem a történet alapos kivesézése miatt senki sem gondolja, hogy ez egy rossz könyv volt. Voltak hibái, de ha rossz lett volna, akkor nem olvastam volna el egy nap alatt. Csak úgy olvastatta magát és nagyon jól lehetett vele haladni. Lehet, hogy néhol kiszámítható volt és már nem vagyok akkora rajongással Laura könyvei iránt, de azért ez is tetszett. A könyv humora mindig jókedvre derített, amitől nagyon feldobta az olvasási élményt. Nagyon jól fel volt építve, és rendesen ki volt dolgozva. Tetszettek a gondolatai és jó volt, hogy egy kicsit komolyabb vonalhoz is hozzá nyúlt.

Csillagos értékelés:

Összeségben tetszett, de az egy csillagot viszont muszáj levonnom a már fent említett negatív dolgok miatt. Számomra pedig nem is kérdés, hogy olvassam-e tovább.

Kedvenc idézetek:

,,– Én is jövök. Ha nem csúszik bele a Sound idejébe. Mert oda mennék csapatni – közölte Lóránt.''

,,– Lóri! Te mit tudsz az asztronómiáról? – nézett fel Zsombi, amikor Lóránt visszaért a tányérjával, amire szedett még párolt zöldborsót.

– Bak vagyok – felelte.''

,,– Apu, nem akarlak feltartani, később jelentkezem – néztem a kijelzőmre.

– Ugyan, úgyis megbukik – sóhajtotta.''

,,– Te hogyhogy jössz? – kérdezte Marci Kornéltól, furcsán nézve a négy fiú közül enyhén kilógó kajakosra.

– Mit is mondhatnék? – tárta szét a karját Kornél, és közben megállapodott a tekintete rajtam, majd mélyen a szemembe nézett. – Érdekel az ornitológia – szólt, én pedig állva a szemkontaktust, mosolyogva bólintottam.

– Milyen szépen fejezed ki magad – szólt neki Marci, mire Kornél felvont szemöldökkel fordult felé, belőlem pedig kitört a nevetés.''

Kinek ajánlom? Minden Leiner Laura rajongónak és azoknak, akik szórakoztató könyvre vágynak, amiben humorból egyáltalán nincs hiány.