Tomor Anita: Nyolc éjszaka

Trishnek ​elege van az unalmas mindennapokból. Úgy érzi, valami új dolgot kell tennie, valami olyat, amit eddig még nem csinált. Elhatározza, hogy életében először elutazik New Yorkba. Egyedül. Felejteni akar és világot látni. Egy valamire viszont nem számít, arra, hogy betoppan az életébe Ryan.

Ryan híres hollywoodi színész, és nem mellesleg rohadt jó pasi. Nincs a világnak olyan pontja, ahol ne csengene ismerősen a neve és ne ismernék fel azonnal az utcán. Mindene megvan, amiről csak álmodni lehet. Ő viszont úgy érzi, valami mégis hiányzik az életéből, és erre csak akkor döbben rá, amikor a londoni reptéren belebotlik Trishbe.

Te mit tennél, ha az álompasi a tévéből egyszer csak előtted állna és le sem venné rólad a szemét, sőt úgy bámulna rád, mintha azonnal ágyba akarna vinni? És akkor, ha ráadásul kiderülne, hogy egymás mellé szól a jegyetek a London-New York járaton?

Trish legszívesebben hanyatt-homlok elmenekülne, de nem teheti. A gép indul és neki le kell ülnie Ryan Davis mellé még akkor is, ha a férfi „a baj már megtörtént, bármit csinálsz, akkor is az enyém leszel, bébi" tekintettel néz rá. Trish minél elutasítóbb, Ryan annál jobban élvezi a játékot. Nyolc éjszaka. Csupán ennyit kér Trishtől. Vajon ennyi idő elég ahhoz, hogy megváltozzon két ember élete? Esetleg örökre?

Kiadó: Pyrus, 2017

Oldalszám: 334

Moly:  86%

〰〰〰〰〰〰

Tomor Anitának a Nyolc éjszaka című könyvét szinte azonnal TBR listára tettem, miután elolvastam a fullszöveget. Valahogy szeretem a híresség vs. hétköznapi lány sztorikat, régen például emiatt szerettem fan fiction-önöket olvasni.
Igazából egy kikapcsolódásra alkalmas, túlcsordulóan romantikus könyvre vágytam, és ezt maximálisan meg is kaptam.

A kezdésünk kellően drámai, valamint tökéletesen megalapozza a történet hangulatát.
A regény tartalmaz kliséket, amik egyszerűen túlidealizáltak, de valahogy innen aztán mindig visszatérünk a kellemes vonalra. Számomra nagyon szórakoztatók az ilyen sztorik, a maguk irrealitásukkal is. Mert hát melyik lány ne akarna egy igazán nagy crush világsztárjával találkozni, főleg így? Mert én ezt koránt sem bánnám. Szóval bármennyire is klisé, vagy nem klisé, nekem ez egy olyan édi vonal volt a regényben.

Két főszereplőnket könnyű megkedvelni, hiszen váltott szemszögeken keresztül követhetjük az eseményeket. Trish karakterével picit akadtak problémáim. Tetszett a foglalkozása, de néha annyira tunya volt. Melyik könyv az, amiben egy lány igenis ki mer kezdeni az adott férfival, és nemcsak azt olvashatjuk oldalakon keresztül, hogy őt már biztos nem szeretik. Ha valaki tud ilyet, kérem ne tartsa magában, és írja meg nekem kommentben. Ryan már egy sokkal jobban kedvelhető karakter volt, hála a jó, néhol erotikus beszólásainak. Ettől még vele is volt egy ici-pici problémám, mert bár én imádom a romantikus sztorikat, de az első látásra szerelem nekem még mindig abszurd.

A regényünk helyszíne nem más, mint New York. Hatalmas New York rajongóként, én minden alkalmat megragadok, ha olyan könyveket olvashatok, amiben megjelenik. Zseniális volt az írónőtől a helyszíni ábrázolás. Minden nagyon jól volt leírva, és egyáltalán nem volt zavaros.

Trish és Ryan kapcsolatában is volt egy olyan kellemes, aranyos vonal, és az a csipkelődős egyveleg. Nem mondom, hogy annyira oda voltam értük, de jó volt róluk olvasni. Kíváncsi voltam, hogy alakulnak a dolgaik és, hogy mi is lesz velük végül.

A remekül kidolgozott karakterek, és helyszínek között, voltak olyan érzéseim, amikor néhol a könyv sok volt. Ettől azonban még mindig kidolgozott maradt. Minden egyes történés gondosan be volt építve a regénybe, de néhol már úgy éreztem, hogy túl sok a dráma. Mármint a cím magában sem véletlen, itt tényleg 8 éjszakáról van szó, és azért ennyi nap alatt kicsit sok volt a történés. Ezt amúgy nem tartom a regény hibájának, mert ez szimplán csak az én véleményem, és ízlésem.

A regény vége szerintem zseniálisan édes lett. Egy kicsit bíztam benne, hogy kapunk valami prológust egy évekkel későbbi jelenetről, de amikor az utolsó oldalhoz értem, nem bántam meg, hogy így lett vége. Szerintem nem lett befejezetlen, mert pont úgy fejeződött be, ahogy kellett.

Csillagos értékelés:

Nem egy világmegváltó könyv, nem is vártam tőle azt. Úgy érzem, hogy pont bele illett ebbe a rohanós időszakomba, mert iszonyatosan szükségem volt egy kis kikapcsolódásra. Hatalmas pozitívum, hogy csak úgy olvastatja magát, mert szinte egy este, és egy reggel alatt ki is olvastam. Az apró hibák miatt vontam le egy csillagot, amúgy pedig tetszett a regény.

Kedvenc idézetek:

,,– Rám másztál.

– Muszáj volt, mert úgy aludtál, mint a bunda. A telefonod meg majdnem megsüketített.

– Szerintem maradjunk így. Egész nap. Vagy jobbat mondok: vegyük ezt le, és haladjunk még beljebb''

,,– Bébi, ennél józanabb már nem is lehetnék! – mondtam nevetve. – Akarlak, hát nem érted?''

Kinek ajánlom? Ha úgy éreznétek, hogy besokalltatok és csak elakartok menekülni a világ elől, akkor ez a ti könyvetek. Tökéletesen kikapcsol, és elnyel Ryan és Trish világa.