Erin Morgenstern: Éjszakai cirkusz

Az ​éjszakai cirkuszban nincs porondmester, aki hangszóróján keresztül bejelentené a következő számot, sem bohóc, aki gúnyt űzne a közönségből. Ezekben a fekete-fehér sátrakban páratlan élmény vár rád: az öt érzék ünnepe!

A varázslat és a szemfényvesztés hátterében ádáz küzdelem folyik: a két fiatal mágust, Celiát és Marcót kisgyermekkoruktól fogva azért tanították, hogy mágikus erejük segítségével győzelmet arassanak a másik felett. Amikor Celia véletlenül rájön, hogy Marco az ellenfele, együtt lenyűgöző varázslatba kezdenek.

Erejüket ettől kezdve csak arra használják, hogy örömet szerezzenek vele a másiknak, és az új játék közben észrevétlenül egymásba szeretnek. Mély és varázslatos érzéseiktől hunyorogni kezdenek a lámpák, és a helyiséget elönti a forróság. Sokáig nem is sejtik, hogy olyan játszmába kényszerítették őket, amelynek a végén csak egyikük maradhat életben.

Mikor mestereik megelégelik, hogy kicsúszott kezükből az irányítás, közbelépnek. Celiáék rádöbbennek, hogy nem kerülhetik el a játszma végkifejletét. Csak egyetlen megoldás marad számukra, de ahhoz minden tehetségükre szükség less…

A CIRKUSZ VÁRATLANUL ÉRKEZIK

JÖVETELÉT NEM HIRDETI SEMMI

EGYSZERŰEN CSAK ITT VAN, HOLOTT TEGNAP MÉG NYOMA SEM VOLT

EZ A VILÁG EGYSZERRE RAGYOGÓ ÉS SÖTÉT, NEM AKARSZ MAJD KILÉPNI BELŐLE

Hatalmas nagy lelkesedéssel álltam ehhez a könyvhöz, a molyon kilencven százalékra pontozták és csupa-csupa jó értékelés volt, a fullszöveg és a borító is nagyon meggyőzött. Egyszerűen még is azt kell mondanom, hogy nekem nem sikerült átélném azt amiről mások írtak vagy pedig azt, amire vártam ennél a könyvnél. 

Egyszerűen a történet eleje olyannyira bele a közepébe dologgal indult, hogy szinte nem is bírtam követni az eseményeket a szálakat és, hogy mi is történik a könyvben. Fogalmam sem volt róla, hogy mit akar az írónő ebből a történetből kihozni és azt sem tudtam, hogy miről is fog szólni. A könyv feléig kábé bármennyire is próbáltam szeretni a könyvet egyszerűen nem sikerült. Annyira meg volt zavarva a sok szereplő, időugrás, hogy tényleg nem értettem. A történet felétől azonban egyre jobban kezdtem szeretni és egyre jobban tetszett az egész. A párviadal kérdése is sokkal érdekesebb lett és a történet is sokkal izgalmasabb. 

Magában nagyon tetszett a cirkusz, a részletek, na arról imádtam olvasni, nagyon élveztem. Magában tényleg erről eltudtam mondani, hogy valóban varázslatos lett és adott egy bizonyos hangulatot a regényeknek, ami nagyon tetszett. A leírások szintén nagyon jók voltak. Az is tetszett mikor egyes szám második személyben írták tényleg olyan nagyon különlegessé tette a könyvet és ilyennel még nem találkoztam.

A szereplőket is nagyon jónak tartom a történethez és mindenkinek van egy szép kis szerepe benne, még is úgy gondolom, hogy ez egyszerűen kevés volt. Nagyon kevés mindent tudtunk meg mindenkiről. A főszereplőket sem tudtam igazán hova tenni, nem éreztem a romantikát, pedig én szoktam, de ebben a regényben semmi romantikus hangulat nem volt. Az ikrek nagyon jó fejek voltak, de hát ő róluk sem tudtunk majdnem semmit. Szerintem a karakterek felépítése nagyon nem volt jó. Aztán ott van Bailey, aki szintén nem értem mitől lett ilyen szerepe. Nem éreztem semmi különlegeset rajta és először kifejezetten idegesített.

Az írónő nagyon jól írta meg az alapötlet is tökéletes volt és a kreativitása fantasztikus, ahogyan ezt a cirkuszt ábrázolta. Imádtam a sátrakat, a színeket, tényleg ez az, ami miatt tetszett a könyv. 

Nem tudom mit mondjak a könyvre én nagyon próbáltam szeretni, de egyszerűen nem tudom rá azt mondani, hogy istenem jó volt, mert azért jó volt, de még se. Nagyon lassan haladtam vele, egyszerűen úgy voltam vele, hogy hosszú sok felesleges dolog van leírva és a párviadalnak a szerepe benne mindössze csak ilyen húsz százalék, ami nem túl sok. Sokkal izgalmasabb könyvre számítottam. Nagyon sokszor nem kötött le és sokszor olvastam el valamit kétszer, mert abszolút nem értettem vagy nem figyeltem. Engem nem varázsolt el úgy, ahogyan vártam, de mondom a cirkusz baromira tetszett. Különleges egy könyv volt az biztos, de valamit én akkor is módosítanák rajta, mert egyszerűen valami nem tetszett nekem. Nagyon vártam, hogy befejezzem, nem tudom, hogy velem volt-e baj vagy én voltam rossz helyen rossz időben, de jobbat vártam.
A történet végével sem voltam kibékülve, számomra van pár olyan dolog, ami kérdést hagyott fent bennem, és kíváncsi is vagyok, hogy mi fog később történni.

Az értékelésem: 5/3,5 lett, és tényleg csak az miatt, mert imádtam az ötletet, maga a cirkusz, a helyszínei azok igazán varázslatosak lettek. A levonás pedig a szereplők miatt van és a vége miatt.  Én tényleg nagyon próbáltam szeretni, de valahogy nem éreztem úgy rá, mint vártam.

,,Az emberek többnyire csak azt látják, amit látni akarnak. Leggyakrabban pedig azt, amit mások láttatni akarnak velük"