Anna nagy várakozással tekint végzős évének kezdete elé atlantai középiskolájában, ahol van egy remek munkája, egy hűséges legjobb barátnője, és egy alakulófélben levő, ígéretesnek tűnő kapcsolata. Így aztán eléggé elkeseredik amiatt, hogy Párizsba kell költöznie egy bentlakásos iskolába – egészen addig, amíg ott nem találkozik Étienne St. Clairrel, aki okos, sármos, gyönyörű, szóval tökéletes… lenne, ha nem volna foglalt. De a Fények Városában a vágyak valahogy mindig utat törnek maguknak. Vajon a szerelmes majdnem-ek éve a hőn óhajtott francia csókkal ér véget? Stephanie Perkins a romantikus feszültséget mindvégig sistergőn, a vonzalmat pedig magas hőfokon tartja debütáló regényében, amely garantáltan megbizserget minket a fejünk búbjától a lábujjainkig és megolvasztja a szívünket.
Ezer meg ezer éve szerettem volna már elolvasni, de valahogy sosem jött össze, mindig azt mondtam, hogy majd-majd. Tavaly már majdnem elolvastam ilyenkor, de még akkor is azt mondtam, hogy majd. Na most végre tényleg sikerült elolvasnom.
Rengeteg külföldi vlogger megemlíti a kedvencei között, hatalmas népszerűsége van, a molyon az értékelés 92 százalék és én képes voltam halogatni.
Tudtam, hogy jó lesz egyszerűen biztos voltam benne, hogy tetszeni fog. Igazam is lett.
Annát elküldi az apukája egy bentlakásos amerikai-párizsi iskolába az utolsó középiskolás évében. Persze először nem akar menni, ki is akarna? De, ahogyan megérkezik rögtön összebarátkozik Merrel, akitől szerintem baromi rendes volt, hogy első nap így befogadta Annát, bemutatta a többi barátjának, köztük St. Clair-nek. Szóval kezdeném is azzal, hogy nagyon tetszett az ő baráti körük. Valamint nekem Párizs nem az álom városaim egyike, most még is azt éreztem, hogy istenem de mázlisták. Annyira részletesen át volt adva a hangulata a városnak, minden olyan jól részletesen le volt írva, hogy a látványosságokat is rendesen megismerhettük. Szerintem jobb volt mint egy idegenvezető. Anna, ahogy el kezdte tanulni a franciát és a kezdeti félelmeit teljesen megtudtam érteni, én nekem is ha idegen nyelven kell még beszélnem százszor végig gondolom, hogy mit mondok és nem szeretem ha a barátaim ott vannak mellettem, akkor nagyobb a nyomás :D Nagyon örülök, hogy annyi francia kifejezés volt benne, franciául már nagyon régóta én is szívesen megtanulnék. Fantasztikus volt olvasni. Semmi fantasy nem volt benne, aminek én nagyon örültem, mert már szerettem volna egy ilyen hétköznapi történetet. Annyira egyszerű volt, és ahhoz képest, hogy bentlakásos iskola volt, nekem nagyon tetszett, és tök jó, hogy egyszemélyes szobák voltak. Az egyik kedvencem az volt, hogy Anna ennyire szereti a filmeket, én is imádom a filmeket. Nagyon jó volt olvasni, a rengeteg moziról, hogy miket néz és én sem tudtam, hogy Párizs a mozik városa. A plusz, ami még inkább feldobja a könyvet az a humor. Rengetegszer nevettem fel hangosan, az írónőnek nagyon jó a humora. Nagyon gyorsan eltelt ez a suli év, az iskola befejezése és az egyetem nem kapott túl nagy hangsúlyt. Nem mondom, hogy baj egyszerűen csak furcsálltam. Nagyon gyorsan pörögtek az események, nem lehetett letenni, csak úgy olvastatta magát. 
Pár szót szeretnék még szólni a szereplőkről. Nagyon kidolgozott karakterek voltak, mintha tényleg valós szereplők lennének. Amit nem is bánnák, mert nagyon szívesen megismerném őket és nagyon közel kerültek a szívemhez. Anna egy nagyon jó fej csaj, egy percre sem idegesített. Szereti a mozit, aranyos mindenkivel szóval teljesen jó főszereplő. Étienne pedig annyira vhao. Szóval ez az első regényem, amiben a fiú alacsonyabb, mint a lány és ez engem abszolút nem zavart. Imádom Étienne nevét, már avval elnyerte minden elismerésemet. Aztán még marha jó beköpései voltak és olyannyira aranyos dolgokat csinált, hogy nem tudok mit mondani már egyszerűen csak imádtam. Ennyi. Rashmi és Josh is úgy keveset nyilvánul meg a regényben, de akkor biztos valami nagyon igazat mondanak. Mer pedig nagyon jó fej, és az, hogy első nap olyan rendes volt Annához, az nekem nagyon tetszett. Komolyan egy csomó-csomó jó szereplő. Persze Davet és Amandat legszívesebben lelöktem volna az kolesz tetejéről, de még őket is kibírtam, hisz a könyv fantasztikus volt.Ez a rózsaszín borító szerintem valami elképesztően gyönyörű és nekem sokkal jobban tetszett, mint amin a pár van.
Az írónő ötlete szerintem nagyon jó, nekem az ilyen külföldi bentlakásos iskolák nagyon tetszenek és ha ennyi humor és romantika van benne az egyszerűen túl-túl jó. Nagyon jól volt megírva, és külön tényleg annak örülök, hogy ennyire megragadta a várost és a nevezetességeit.
Kedvenc részt is nagyon nehéz választani. Imádtam a hálaadást, a repülőutat, mikor Étienne részeg volt, mikor Anna részeg volt, a végét, az elejét. Imádtam az egész könyvet
Kedvenc idézetet is hasonló szempontból nem tudok választani, és azért rakom ezt, mert itt éreztem nagyon is azt, hogy milyen aranyos Étienne. Nagyon nevettem ennél a résznél.
,,-Igyál
Lassan rázza a fejét:
-Ha többet iszom, hányni fogok
-Ez nem alkohol. Víz''
Az értékelésem: 5/5 Már az első harminc oldalnál mindenkinek mondtam, hogy ez egy baromi jó könyv.
Nektek, hogy tetszett a könyv?:) Valamint szeretném kérdezni, hogy akik már olvasták érdemes-e elolvasni a második részt is, mekkora hangsúlyt kap benne Anna és Étienne?
(a képek forrása weheartit)
Én olvastam nekem is nagyon tetszett, teljesen leírtad az érzéseim! A második rész jó, de ezt meg sem közelíti. Nem kapnak benne nagy hangsúlyt, de az a pár jelenet amiben ott vannak az awww. A 3.rész jobb, mint a 2., de még mindig kevésbbé jó, mint az első. Étiennhez senki sem ér fel. A 3.részt egyetlen egy csodálatosan fantasztikus helenet miatt kell elolvasni főszerepben Étiennel és Annával(mármint abban a jelenetben főszerep)
VálaszTörlésÖrülök, hogy más is ugyanígy érzett evvel a könyvvel, mint én:) valahogy előre sejtettem, hogy a többi rész annyira nem ütős, de ha valamikor lesz több időm elolvasom Anna és Étienne miatt :D
TörlésKöszönöm a kommented!:)