Mary E. Pearson: Az árulás szépsége

Lia túlélte Vendát – de a Morrighan elpusztítására törekvő gonosz erő is életben maradt, és csak a hercegnő állíthatja meg. 

A közelgő háború miatt Liának nincs más választása, magára kell öltenie az Első Leány, a katona – és a vezér – szerepét. Amikor megpróbálja figyelmeztetni Morrighant, összekülönbözik Rafe-fel, és nem tudja, megbízhat-e Kadenben, aki követte őt. 

A Fennmaradottak krónikájának fináléjában árulókat kell leleplezni, áldozatokat kell hozni, és végre kell hajtani a lehetetlent, mert valamennyi királyság sorsa a tét.

Na ez a könyv is biztosan 2017 legvágyottabb könyvei között volt. Én még nyáron olvastam az első két részt. A második rész, annyira magával ragadott, hogy rögtön kedvencnek jelöltem be a molyon is az egész sorozatot. Valamint olyan függővéggel ért végett, hogy egyszerűen számomra az, hogy a megjelenés után négy nappal kaptam meg még az is túl későn volt. 

Ahogyan elkezdtem olvasni már ott baromira tetszett, de már az első oldalaknál aggódtam, hogy hol van Kaden. Aztán végre megjelent. Én már az előző rész óta teljesen Kaden párti lettem, nagyon szurkoltam nekik Liával. Bár most az első fejezet az ő szemszögéből nagyon furcsa volt a számomra
és megijedtem, hogy el lett rontva a kedvenc karakterem, de aztán szerencsére minden jó lett. Nagyon éreztem még az elején Lia, Rafe és Kaden között a feszültséget, de én nagyon élveztem az ő hármasukat. Mikor Rafe féltékenykedett az nagyon vicces volt :D
Később mikor Lia elindult Morrighanbe nagyon örültem, hogy együtt mennek Kadennel. Én imádtam az ő párosukat. Amúgy nagyon sok minden derült ki. Már a könyv legeleje óta, folyamatosan pörögtek az események és sosem volt unalmas. Ki derült kik is az árulók, hogy ki Kaden apja és egy csomó-csomó minden kiderült.
-SPOILER-
Mikor Lia elkezdett átmenetileg uralkodni, az szerintem baromi jó volt. Ahogy Rafe is visszatért hozzá és Kaden végig mellette volt. Külön imádtam a részt, amikor bemutatta, hogy Kaden orrgyilkos. Tényleg nagyon jó az ő hármasuk.
Lia bebizonyította, hogy nagyon nagyon erős főhősnő és egyszerűen nagyon jó volt olvasni, ahogy annyi férfit helyre tesz. Tényleg egy olyan mintha az Üvegtrón kis tesója lenne ez a sorozat, mert számomra pár dologban nagyon is hasonlít.
Imádtam Lia apjának a jelenetét. Jót nevettem rajta.
A vége pedig baromira tetszett. Én örültem a Komizár felbukkanásának, bár én tényleg azt hittem, hogy meg fog halni a második rész végén, de nem. Én nagyon bírom az ő karakterét és tényleg jó volt róla megint olvasni, bár kevés volt. A csatajelenetek amúgy megvannak osztva Lia, Kaden és Rafe szemszögén, ami szerintem tök jó, mert egy huzamban nem biztos, hogy olyan jó lenne és így legalább felfedezhessük, hogy mindannyiuknak más-más a fontos. Lia nagyon szépen vezette előre a sereget és szépen győzött. Azonban az, hogy ő lett Venda királynője az engem mérsékelten meglepett, tényleg nem számítottam rá.
Aztán a szerelmi szál. -Hatalmas sóhaj- Drága Kaden, én imádom őt. Azonban eléggé felfedezhető volt, hogy Lia folyton Rafe után vágyik, bár ez számomra még mindig érthetetlen kinek kéne egy herceg király, mikor ott egy baromi jó fej orrgyilkos(és képzeljétek valamilyen oknál fogva előttem Kaden fekete hajjal van és nem szőkével). Ezután megjelent Pauline, aki hát eléggé rányomult Kadenre. Először ezt figyelmen kívül akartam hagyni, de aztán akarva-akaratlanul is eléggé rájöttem, hogy basszus ezek tuti együtt lesznek. Ezt már le lehetett lőni nagyon hamar. Aztán, mikor Mikael előtt Kaden azt mondta, hogy ő az apa, onnan már biztos voltam benne. Nem örültem neki. Sokat bosszankodtam, hogy Pauline bekavart és, hogy nem is illik össze Kadennel. Inkább jött volna össze Pauline és Rafe. De hát az írónő így írta meg.
Aztán a legvége is hihetetlenül aranyosra sikeredett, és nagyon örültem neki, hogy Lia és Kaden legalább ilyen jó barátok maradtak, de szerintem akkor is volt ott kémia bőven. De Paulinetől és Kadentől nagyon aranyos volt, ahogyan 'összehozták' Liát és Rafet. Én személy szerint azért nagyon kíváncsi lennék még rá hogyan is oldották meg a királyságaikat és simán elfogadnék még egy rövidke epilógust vagy még úgy három részt.(vagy még százat)
-SPOILER vége-
Nagyon szomorú voltam, hogy vége lett. Egyszerűen hihetetlen, hogy ennek a sorozatnak is vége. Hosszú egy részre sikeredett, nagyon gyorsan történtek az események, tele volt izgalommal. Nagyon hamar sikerült elolvasnom, de nem bírtam letenni és nem is akartam. Annyira magával ragadott. Utána nagyon nagy ürességet éreztem.

Kedenc idézet választani, baromi nehéz volt, de azért sikerült.

,,-Azért jöttél, hogy megölj valakit, fiú?

Kaden szemében halvány mosoly csillant. Kész volt csatlakozni apám játékához.

-Csak ha lánya úgy parancsolja.

-És megparancsolta, hogy ölj meg engem.

Kaden vállat vont.

-Még nem.

Valamint ez a könyv még tartalmazta a Morrighan című kisregényt is. Ezt jóval a Az árulás szépsége befejezése után sikerült csak elolvasom, de egyszerűen nem volt rá időm. Őszintén nem tudtam, hogy álljak hozzá, nem is olvastam még ilyen 0,5 részt. Örülök, hogy evvel kezdtem. Nagyon tetszett. Szépen volt rendszerezve, kidolgozott volt. Azért Vendára én még kíváncsi lettem volna és lehetett volna részletesebb szerintem. De összességben jó volt. Ez után is csak azt tudom mondani, hogy Pearson nem tud rosszat írni.


Szeretném még elmondani, hogy Mary E. Pearson is egy csoda (ő is). Imádom a sorozatot. Fantasztikusan ír, fantasztikus a kreativitása. Nagyon örülök, hogy a kedvenc sorozatomnak mondhatom ezt, sajnálom, hogy vége. Hatlmas élmény volt elolvasni.

Értékelésem: 5/5 még mindig kedvenc.