Júniusi olvasmányaim

Sziasztok! :)

El sem hiszem, hogy véget ért a június, ami egy iszonyú király hónap volt. Rengeteg buli, sok szórakozás és minden ami ahhoz kell, hogy jól érezzük magunkat. Nagyon-nagyon jó hónapom volt. Koncertek, osztálykirándulás és még könyvbemutatón is voltam. Viszont az, hogy vége a júniusnak, még egy dolgot is jelent: vége a sulinak!! Szóval végre nekem is elkezdőzött a szünet, de igazából már az utolsó héten is csak egyszer voltam bent.  A hónapban nem hanyagoltam az olvasást sem. Komolyan meggyűlt azonban a bajom az értékelésekkel. Konkrétan három megkezdett értékelésem van, de egyszerűen mindet borzasztónak találtam, így valószínűleg azok sosem kerülnek ki. De hát mire is vannak a havi lezárások, ha nem arra, hogy röviden értékeljem az olvasmányaim? Szóval nem is húzom tovább az időt, kezdjük is.


 

1. John Green: Teknősök végtelen sora

 

A tizenhat éves Azát sosem hozta igazán lázba a szökevény milliomos, Russel Pickett utáni nyomozás, de miután százezer dolláros pénzjutalom forog kockán, legjobb és legvakmerőbb barátnőjével, Daisyvel buzgón kutatni kezd utána. Együtt próbálják megtalálni az utat először is Pickett fiához, Davishez.
Aza minden erejével igyekszik. Próbál jó gyerek, jó barát, jó tanuló és még jó detektív is lenni, miközben sötét belső gondolatai spirálként tekerednek köré.

 

Mérhetetlenül csalódott vagyok, hogy én ezt elolvastam. Pláne, hogy borzasztó volt. Utáltam Azát, az idegeimre ment, és értettem, hogy mentális betegsége volt, egyszerűen csak azt nem értettem, hogy én ezt miért olvasom. Értékelem, hogy a drága író minden könyvbe akar valami plusz motívumot beletenni, de ez nekem csak abszurd volt. Utálom a biológiát, és mikor oldalakon keresztül olvashatok baktériumokról, azt baromira nem élvezem. David Pickették helyzete meg koránt sem volt normális. Az egyetlen személy akit szerettem az Daisy volt. Én tudom, hogy John Green egy zseni, mert az Alaska nyomában és a Papírvárosok hatalmas kedvenceim, de ez szörnyű volt. 

Csillagos értékelés: 

 

 2. Sarah Dessen: Figyelj rám

Annabel ​Greene harmadikos gimnazista, és megvan mindene, amiről csak egy lány álmodhat: divatos ruhák, menő barátnők, jó jegyek és a suli leghelyesebb sráca… 
Mindez azonban csak abban a tévéreklámban igaz, melyet nyáron forgatott vele egy áruházlánc. Annabel valódi élete már kevésbé irigylésre méltó. Elege van a modellkedésből, legjobb barátnője ellene fordult, az iskolában magányos, és otthon sem érzi jól magát igazán. Egyik nővére, a nagyszájú, életvidám Kirsten, New Yorkba költözött, míg Whitney, a középső nővér, egész nap otthon gubbaszt és súlyos anorexiával küzd. Szülői szeretetben elvileg nincs hiány, csakhogy az apja nem az a lelkizős fajta, anyja pedig annyira élvezi lánya modellkedését, hogy észre sem veszi, Annabelnek mennyire elege van mindebből. A lány már meg sem próbál beszélni családjával a problémáiról, inkább hazudik vagy egyszerűen csak hallgat, hogy elkerülje a veszekedéseket, megkímélje egykor súlyos depresszióval küzdő anyját a csalódástól és az újabb megrázkódtatásoktól. 
Aztán egy új barátság jelentős változást hoz: Annabel megismerkedik fura, magányos iskolatársával, Owen Armstronggal, akinek a fülében mindig ott az iPod. Owent már olyan sokszor sodorta bajba agresszív viselkedése, hogy dühterápiára ítélték. Az ott tanultakat és a zenét segítségül hívva, a fiú lassan rávezeti Annabelt, hogyan lépjen ki a hazugságok világából. 
De vajon lesz-e elég bátorsága, hogy elmondja, mi történt valójában a nyáron, miért lett vége legjobb barátnőjéhez fűződő barátságának? Vigyázat, ha elkezded olvasni, nem tudod letenni! Hidd el, nem érdemes kockáztatni, hogy elkobozza a tanár: ne olvasd órán, pad alatt…
 

Sajnos erről a könyvről nem tudok komolyabb értékelést hozni. Egyszerűen csak elment. Nem éreztem kémiát a két szereplő között, nem volt túl kiemelkedő, mégse volt olyan rossz. Az írónő stílusa viszont iszonyatosan tetszett, mégis valami hiányzott.
Csillagos értékelés: 

3. Julie Kagawa: A halhatatlanság szabályai 

 

Megmentheted az emberiséget, ám válj érte azzá, amitől a legjobban rettegtél. Te mit tennél?

Ha életben akarsz maradni e pusztuló világban, át kell adnod magad a sötétségnek…

Allison Sekemoto a fallal körülvett város legkülső körében, a peremen él. Nappal társaival együtt előmerészkednek, és élelem után kutatnak, éjszaka azonban bármelyikükből áldozat válhat, és nem tudják biztosan, megérik-e a holnapot. Ebben a világban a vámpírok két lábon járó vérzsáknak tekintik az embereket, Allie-t pedig az irántuk érzett gyűlölet tartja életben. Aztán egy éjszaka Allie meghal, és maga is szörnyeteggé változik.

Bár maga mögött hagyja a várost, titkolnia kell új énjét. Továbbra is embernek adva ki magát csatlakozik egy elcsigázott felmentőcsapathoz. Allie válaszút elé kerül, és döntenie kell, hogy miért – és legfőképpen kiért – éri meg feláldoznia halhatatlanságát.

Ahhoz képest, hogy mennyi tini könyvet olvastam már, meglepően kimaradtak a vámpíros történetek. Most azonban ezt is megejtettem. Ez a könyv rögtön felkeltette az érdeklődésemet, és ez az olvasás alatt sem változott. Nagyon-nagyon tetszett. Tetszett ahogy az írónő megalkotta a világot, és a vámpírlétet. Az is imádtam, hogy tele volt hátborzongató részekkel. Alig várom a következő részt, mert egy fordulatra bizony eléggé várok...
Csillagos értékelés: 

4. Durica Katarina: A rendes lányok csendben sírnak

 

A ​szerelmi szállal átszőtt regényben a 90-es évek dunaszerdahelyi maffiauralmának eseményei elevenednek meg. 
A történet három nő életútján keresztül bontakozik ki, akik ugyanabban a nyolcemeletes panelházban laknak. 
Júlia fodrászként dolgozik. Látszólag gondtalan életet él rendőr férjével és kisfiával, amikor váratlanul betoppan a szalonba András. Miközben a városban tombol a pokol, és fellángolnak a szlovák nacionalista érzések, az asszony magánéletében is eluralkodik a káosz. A nő, akinek egész addigi élete kötelezettségekkel és szorongással teli, felszabadultnak érzi magát a különleges vendég mellett. Az érzés kölcsönös, s bár mindketten megpróbálnak gátat vetni vonzalmuknak, a szerelem ereje erősebb. 
Hilda a Júlia alatti lakásban él. Külföldi továbbtanulásról és bulikról álmodozik, de mindez lehetetlen egy olyan városban, ami a helyi maffia megszállása alatt van. 
A nyugdíjas Erzsi, a hetedikről, a tévésorozatokban keresi azt a boldogságot, ami egész életében elkerülte. Tehetetlenül nézi végig, ahogy Ricsi fiából véreskezű maffiózó lesz, és hogy a csallóközi álmos kisváros 1997-ben a rettegés szinonimájává válik.

Egy elkezdett blogbejegyzés, amit azóta sem fejeztem be... A lényeg mindössze annyi, hogy ott voltam a könyvbemutatón is. Nagyon vártam ezt a regényt, mert ez az, amit már csak azért is el akartam olvasni, mert Dunaszerdahelyen, (az én egyik kedvenc helyemen) játszódik. Már ez miatt is imádtam olvasni, hogy olyan helyszíneken játszódik, ahol én is járok, és ami tényleg fontos nekem is. Másrészről pedig döbbenetes minden, amit leírt az írónő. Mind a három szereplő kulcsfontosságú a történetben, amiből az írónő különböző szemszögből tudja ábrázolni a történtet. Csak úgy faltam az oldalakat, és iszonyú hamar végeztem is vele. A borító pedig mindenesetre fantasztikus. Nagyon örülök neki, hogy elkészült ez a regény!
Csillagos értékelés: 

 

5. Renáta W. Müller: TestVÉR 1

 

„Egyszer olvastam egy idézetet: A sors gondoskodik róla, hogy ki lépjen az életedbe, te pedig eldöntheted, hogy ki maradjon… Baromság! Én határozottan úgy érzem, hogy velem a végzet gonosz játékot űz, gyerekkorom óta. Amikor a Hailey ikrek berobbantak az életembe, fenekestül felforgatták azt, az egekbe emeltek, hogy aztán a szakadék legmélyére taszítsanak. River imádnivaló, szexi antropológus, született sármőr, míg Jamie, aspergeres komputerzseni, közösségbe beilleszkedni képtelen különc. Nincs még két annyira különböző ember, mint ez a két férfi, mégis ők a végzetem. A mámor és a reményvesztettség, a boldogság és bánat forrásai egyben. 
Hannah Logan vagyok. A lány, aki kétszer szeretett életében, és aki egy feloldhatatlannak látszó dilemma előtt áll.”

Azért kezdtem el ezt a könyvet, mert Hannah divattervező, ami nekem is hatalmas álmom, így nagyon kíváncsi voltam, hogy egy könyvben hogy jelenik ez meg. Másrészről a sztori is nagyon érdekelt, pedig kicsit féltem tőle. A Moly-os százalékos arány is elég jól meggyőzött abban, hogy olvassam el a könyvet. A könyv első oldalai számomra olyan történetet jelenítenek meg, amit sok másik is. Hannah egy olyan lány, akivel valami szomorú történt, és ott a nagy erős férfi, akinek nagyon sok mindent köszönhet. Jelen esetben ez River. Ott van még River ikertestvére, Jamie, akivel régen csak a baj volt. Az viszont nagyon tetszett, hogy ezt fantasztikus humorral oldotta meg az írónő, és nagyon jó volt olvasni. Érdekelt, hogyan indul be Hannah karrierje, hogy mi történt a múltban, és hogyan alakul a kapcsolatuk Riverrel. Már az első oldalakon meggyőzött az írói stílus, mert nagyon jó volt olvasni.
A gondok számomra akkor kezdődtek, amikor Hannah és River nászútra indult, de számomra nem itt lett kiakasztó. Hanem amikor elérkeztünk a fő negatív eseményhez. Olyan volt az egész, mintha ha egy szappanoperát olvasnék és folyamatosan csak az járt az eszemben, hogy ezt légyszi ne. Ha egy igazán izgalmas regényt szeretnék olvasni, akkor nem olyanra vágyom, ahol még azt a főkonfliktust sem kapom meg, amire várok, hanem helyette egy 'egyszerűbb' megoldás lesz. 
Alapjáraton a történet haladása sem volt rossz, de mégsem tudtam ezt a könyvet igazán szeretni. Úgy érzem, hogy túl sok volt. Jó voltak az apró mozzanatok, minden egyes esemény jó volt külön-külön, de egyben sok volt. Az egész könyv túl sok volt. Ennyi esemény nekem túlzottan hosszúvá tette a könyvet, és minden olyan túlterheltté vált. 
Csillagos értékelés:

 

6. Angie Thomas: A gyűlölet, amit adtál

 

A ​tizenhat éves, színes bőrű Starr kettős életet él: az egyik világa a gettó, ahol felnőtt, a másik pedig a menő, külvárosi elitgimi. A két élete közti egyensúly akkor bomlik meg, amikor Starr szemtanújává válik, ahogy legjobb barátját, a fegyvertelen Khalilt lelövi egy rendőr. Minden, amit Starr ezek után mond, felhasználható ellene: tönkreteheti a helyet, ahol él, önmagára és szeretett családjára is veszélyt jelent.
A történetet a Black Lives Matter-mozgalom inspirálta, amely az afroamerikaiakkal való egyenlő bánásmódért küzd. Ebben az izgalmas és erőteljes regényben megismerhetünk egy fiatal lányt, aki pontosan ezért harcol.

Mindig is imádtam a könyveket, amiknek van mondanivalójuk. Talán azért mert ettől nem csak azt érzem, hogy jól töltök el pár órát az életemből, hanem hogy még hasznosan is. Bevallom ha nem lett volna ez az előzetes lehet, hogy sosem olvasom el a könyvet. Az pedig nagy hiba lett volna. Már az első oldalaktól kezdve tudtam, hogy tetszeni fog. Imádtam a történetet. Annyira sikerült megkedvelnem a karaktereket, és imádtam, hogy minden ennyire részletes volt. A fő cselekmény pedig borzasztó, és minden lefolyása az. Borzasztó, hogy rasszizmus létezik még egyáltalán a világon. Imádtam Starr családját, és hogy minden karakter, annyira jól kidolgozott volt. Alig várom a filmet is, mert ez brutál jó volt.
Csillagos értékelés: 

Szóval összesen ezt a hat könyvet sikerült elolvasnom, ami közül a THUG lett az én kedvencem. De most, hogy végre itt a szünet, jó pár könyv van, amit nagyon szeretnék elolvasni.

A bejegyzések terén sem volt ez egy olyan rossz hónap, ami nagyrészt a Blogprojektnek köszönhető. 

Valamint megváltoztattam a blog külsejét is, mert nem igazán szerettem az előzőt. Jelenleg ezzel a márvány mintás háttérrel eléggé megvagyok elégedve, de nem tudom, hogy ez meddig fog tartani.

Nagyon jó júliust kívánok mindenkinek, és élvezzétek ki a nyár minden egyes percét! xxx