Képzeletbeli bakancslistám


Sziasztok! :)
Még az év eleji bejegyzésemben említettem, hogy szeretnék kicsit kreatívabb témákban is írni a blogra. Így nagyon örültem, mikor a múltkor találkoztam ezzel az ötlettel Fruzsi egyik bejegyzésében
Ennek a posztnak a célja a könyves, képzeletbeli bakancslistám elkészítése. Összegyűjtöttem az 5 legvágyottabb dolgot, amiket biztosan megtennék, ha a könyves világban élnék. Jó olvasást! :)


Festeni egy képet egy vallomás alapján 


A művészi énemet rögtön lenyűgözte a Vallomás témája, amiben Colleen Hoover zseniális ötlete elevenedik meg. Egy fantasztikusan tehetséges festő festette meg a könyvben említett vallomásokat. Szerintem ez egy iszonyú király ötlet. Én is nagyon szívesen festenék vallomások alapján, de mivel én senkitől nem kapok vallomásokat jelenleg ez csak egy képzeletbeli pont ezen a bakancslistán. De talán ennek még meg van az esélye, hogy egyszer talán még meg is valósíthatom.

Hoppanálás

A Harry Potter univerzumból ez a legvágyottabb dolog, ami nagy segítség lenne az életemben. Rengeteg időt meg lehetne vele spórolni,  és nem kéne most a jogsimra se tanulnom. Minden reggel elég lenne fél 8-kor felkelnem, mert gond nélkül beérnék a suliba. De ha már én nem tudok, azért se haragudnék meg, ha valaki, aki tudna elhoppanálna engem ide-oda.

Elmenni Jay Gatsby egyik partyjába

Kapcsolódó kép

Szerelmes vagyok a 20-as évekbe. Egyszerűen fantasztikus időszak lehetett, ha pedig tehetném én nagyon boldogan élnék abban az időben Tisztán látom magamat, Chanelben felöltözve, és kávéházakban üldögélve. Ha pedig New Yorkban élhetnék abban az időben, az szintén egy hatalmas boldogság lenne számomra. Biztos, hogy imádnák egy olyan buliba elmenni, amit Gatsby szervezett, és tele van fényűzéssel. 

Vásárolni a Barrons könyvek és apróságok-ban

A tündérkrónikák óta szerelmes vagyok ebbe a könyvesboltba, na jó meg Barronsba is. Totálisan előttem van Dublin, és az egyik utcájában pedig ott van ez a könyvesbolt. Fantasztikusan felszerelt, hatalmas, hangulatos és egy Barrons áll a pult mögött. Kell ennél több?

#1 Velaris

Kapcsolódó kép

Már az ACOMAF-ról szóló bejegyzésemben említettem, hogy mennyire szeretnék elmenni Velarisba. Egyszerűen fantasztikus hely lehet. A könyvben nagyon hangulatosan van leírva, és iszonyú barátságos hely lehetne. Szóval nincs rá több szó, hogy mennyire el akarok menni ebbe a -sajnos nem létező- tökéletes városba. 


Ti nektek mik az abszolút kedvenc képzeletbeli bakancslista elemeitek? xxx 

Tomor Anita: Nyolc éjszaka

Trishnek ​elege van az unalmas mindennapokból. Úgy érzi, valami új dolgot kell tennie, valami olyat, amit eddig még nem csinált. Elhatározza, hogy életében először elutazik New Yorkba. Egyedül. Felejteni akar és világot látni. Egy valamire viszont nem számít, arra, hogy betoppan az életébe Ryan.
Ryan híres hollywoodi színész, és nem mellesleg rohadt jó pasi. Nincs a világnak olyan pontja, ahol ne csengene ismerősen a neve és ne ismernék fel azonnal az utcán. Mindene megvan, amiről csak álmodni lehet. Ő viszont úgy érzi, valami mégis hiányzik az életéből, és erre csak akkor döbben rá, amikor a londoni reptéren belebotlik Trishbe.
Te mit tennél, ha az álompasi a tévéből egyszer csak előtted állna és le sem venné rólad a szemét, sőt úgy bámulna rád, mintha azonnal ágyba akarna vinni? És akkor, ha ráadásul kiderülne, hogy egymás mellé szól a jegyetek a London-New York járaton?
Trish legszívesebben hanyatt-homlok elmenekülne, de nem teheti. A gép indul és neki le kell ülnie Ryan Davis mellé még akkor is, ha a férfi „a baj már megtörtént, bármit csinálsz, akkor is az enyém leszel, bébi" tekintettel néz rá. Trish minél elutasítóbb, Ryan annál jobban élvezi a játékot. Nyolc éjszaka. Csupán ennyit kér Trishtől. Vajon ennyi idő elég ahhoz, hogy megváltozzon két ember élete? Esetleg örökre?
Kiadó: Pyrus, 2017
Oldalszám: 334
Moly:  86%
〰〰〰〰〰〰
Tomor Anitának a Nyolc éjszaka című könyvét szinte azonnal TBR listára tettem, miután elolvastam a fullszöveget. Valahogy szeretem a híresség vs. hétköznapi lány sztorikat, régen például emiatt szerettem fan fiction-önöket olvasni.
Igazából egy kikapcsolódásra alkalmas, túlcsordulóan romantikus könyvre vágytam, és ezt maximálisan meg is kaptam.

A kezdésünk kellően drámai, valamint tökéletesen megalapozza a történet hangulatát.
A regény tartalmaz kliséket, amik egyszerűen túlidealizáltak, de valahogy innen aztán mindig visszatérünk a kellemes vonalra. Számomra nagyon szórakoztatók az ilyen sztorik, a maguk irrealitásukkal is. Mert hát melyik lány ne akarna egy igazán nagy crush világsztárjával találkozni, főleg így? Mert én ezt koránt sem bánnám. Szóval bármennyire is klisé, vagy nem klisé, nekem ez egy olyan édi vonal volt a regényben.

Két főszereplőnket könnyű megkedvelni, hiszen váltott szemszögeken keresztül követhetjük az eseményeket. Trish karakterével picit akadtak problémáim. Tetszett a foglalkozása, de néha annyira tunya volt. Melyik könyv az, amiben egy lány igenis ki mer kezdeni az adott férfival, és nemcsak azt olvashatjuk oldalakon keresztül, hogy őt már biztos nem szeretik. Ha valaki tud ilyet, kérem ne tartsa magában, és írja meg nekem kommentben. Ryan már egy sokkal jobban kedvelhető karakter volt, hála a jó, néhol erotikus beszólásainak. Ettől még vele is volt egy ici-pici problémám, mert bár én imádom a romantikus sztorikat, de az első látásra szerelem nekem még mindig abszurd.


A regényünk helyszíne nem más, mint New York. Hatalmas New York rajongóként, én minden alkalmat megragadok, ha olyan könyveket olvashatok, amiben megjelenik. Zseniális volt az írónőtől a helyszíni ábrázolás. Minden nagyon jól volt leírva, és egyáltalán nem volt zavaros.

Trish és Ryan kapcsolatában is volt egy olyan kellemes, aranyos vonal, és az a csipkelődős egyveleg. Nem mondom, hogy annyira oda voltam értük, de jó volt róluk olvasni. Kíváncsi voltam, hogy alakulnak a dolgaik és, hogy mi is lesz velük végül.

A remekül kidolgozott karakterek, és helyszínek között, voltak olyan érzéseim, amikor néhol a könyv sok volt. Ettől azonban még mindig kidolgozott maradt. Minden egyes történés gondosan be volt építve a regénybe, de néhol már úgy éreztem, hogy túl sok a dráma. Mármint a cím magában sem véletlen, itt tényleg 8 éjszakáról van szó, és azért ennyi nap alatt kicsit sok volt a történés. Ezt amúgy nem tartom a regény hibájának, mert ez szimplán csak az én véleményem, és ízlésem.

A regény vége szerintem zseniálisan édes lett. Egy kicsit bíztam benne, hogy kapunk valami prológust egy évekkel későbbi jelenetről, de amikor az utolsó oldalhoz értem, nem bántam meg, hogy így lett vége. Szerintem nem lett befejezetlen, mert pont úgy fejeződött be, ahogy kellett.

Csillagos értékelés:

Nem egy világmegváltó könyv, nem is vártam tőle azt. Úgy érzem, hogy pont bele illett ebbe a rohanós időszakomba, mert iszonyatosan szükségem volt egy kis kikapcsolódásra. Hatalmas pozitívum, hogy csak úgy olvastatja magát, mert szinte egy este, és egy reggel alatt ki is olvastam. Az apró hibák miatt vontam le egy csillagot, amúgy pedig tetszett a regény.

Kedvenc idézetek:

,,– Rám másztál.
– Muszáj volt, mert úgy aludtál, mint a bunda. A telefonod meg majdnem megsüketített.
– Szerintem maradjunk így. Egész nap. Vagy jobbat mondok: vegyük ezt le, és haladjunk még beljebb''

,,– Bébi, ennél józanabb már nem is lehetnék! – mondtam nevetve. – Akarlak, hát nem érted?''



Kinek ajánlom? Ha úgy éreznétek, hogy besokalltatok és csak elakartok menekülni a világ elől, akkor ez a ti könyvetek. Tökéletesen kikapcsol, és elnyel Ryan és Trish világa.

Márciusi olvasmányaim

april, hello, and spring kép
Sziasztok! :)
Április kezdete nem is jelenthetne mást itt a blogon, minthogy itt vagyok egy újabb #havilezárás bejegyzéssel. Márciusban két szünetem is volt, így ennek hála nagyon sokat sikerült olvasnom. A hónap amúgy elég gyorsan eltelt, nagy csalódással feldolgoztam, hogy még mindig nincs elég meleg. De nem is szaporítom tovább a szót, nézzük miket olvastam márciusban.

1. Victoria Aveyard: Király ketrece

Mare Barrow fogságba esett, a villáma nélkül tehetetlen, és az elkövetett végzetes hibái gyötrik. Olyan fiútól függ az élete, akit egykor szeretett, és aki csupa hazugság és árulás. Maven Calore már királyként tovább szövi halott anyja hálóját, hogy megőrizze hatalmát az országa – és a foglya – fölött. 

Amíg Mare a palotában raboskodik, az újvérűek és Vörösök csapata továbbra is szervezkedik, készül a háborúra. Nem maradhatnak többé az árnyékban. Calt, a száműzött herceget pedig semmi sem tántoríthatja el attól, hogy visszahozza Mare-t. 
A Vörös királynő-sorozat harmadik részében a szövetségeket minden oldalon szakítópróbának vetik alá. Amikor a képességek és az ellenfelek összecsapnak, talán senki sem marad, aki eloltaná a tüzet – és Norta birodalmát az a veszély fenyegeti, hogy porig ég.



A sorozat első részét imádtam, a másodikat utáltam és mégis kíváncsi voltam a harmadik részre. Nem mondom, hogy felhőtlenül imádtam, de tetszett. A második rész után mégis úgy éreztem, hogy ez bármikor megváltozhat. Voltak benne unalmas részek, de nagyrészt tetszett. Mare most nem volt olyan idegesítő. Eddig Cal párti voltam, de talán most már eljutottam arra a pontra, hogy team Maven leszek. Összeségben sajnálom, hogy azért mindkét fiú karakter eléggé tunya. A második rész miatt eléggé bajban vagyok, hogy ezt hány csillagra értékeljem. Mert bár jobb volt, közel sem volt olyan jó, mint az első rész. Szerintem felesleges húzni tovább a sorozatot, de azért el fogom olvasni a folytatást is.
Csillagos értékelés:

2. Sophie Jackson: Egy font hús
Wes ​Carter vérbeli nehézfiú. Az Arthur Kill Büntetés-Végrehajtási Intézet fegyenceként három éve ül kokainbirtoklásért. Tartozott valakinek, és a tartozása fejében vállalta a büntetést. Látszólag kemény, mint a beton, és hideg, mint a vas, ami elválasztja a külvilágtól. Gyönyörű, veszélyes, titokzatos és okos. Carter 16 éve (pontosabban 5844 napja) vár arra a lányra, akit a sors hozzá vezetett, és akinek a haja illatos, mint a barack. Csak ő mentheti meg a pokoltól… 
Kat Lane még csak kilencéves volt, amikor egy banda agyonverte az apját egy esős éjszakán Bronxban. A védtelen kislányt egy nála nem sokkal idősebb srác mentette ki. Kat sosem tudta meg, ki volt az a kapucnis idegen, akinek a karjaiban átvészelte a szörnyű éjszakát. 
Kat magánórákat ad Wesnek, de a múlt mély sebei nem tűnnek el nyomtalanul, és az állatias szenvedély sem gyógyíthatja be őket…hacsak a szerelem nem segít. 
Sophie Jackson trilógiája – a tiltott szerelem édességéről és veszélyéről – az interneten lett szenzációs siker. Jodi Ellen Malpas, Jamie McGuire, Katy Evans és Samantha Young rajongóinak kötelező.

Ő volt minden, amire szüksége lehetett. 
Titok, harc és szenvedély. 
16 évig várt rá. 
Ő az, Barack.

A világ egyik legjobb könyvcíme. Kicsit bevallom, hogy más történetre számítottam és így e miatt nem volt annyira jó. Összeségben viszont nem volt egy rossz könyv. Imádtam a szereplőket, voltak benne kissé erőltetettek részek, de végül is jó volt. Néhol kiszámítható volt, de tartogatott meglepetéseket. A karaktereket pedig nagyon szerettem.
Csillagos értékelés:


3. Karen Marie Moning: Tündérkrónikák
Az új kedvenc sorozatomról ide kattintva találtok egy bejegyzést.

4. Okváth Anna: Szonáta gordonkára és kávédarálóra

Zsini fiatal, bohém lány, akinek mindene a csellózás. 
Eltökélten be akar kerülni a Zeneakadémiára, de a sors különös mentort ad mellé. A férfi csupa rejtély, ellentmondás, undokság, olyasvalaki, akibe nem ajánlott beleszeretni. 
Zsininek persze sikerül. De vajon tényleg ő az igazi? Vagy ez a szerelem csupán délibáb? 
Lehet, hogy tökéletes muzsikát nem a pontosság, hanem maga a szenvedély ad? 
Zsini keresi önmagát, az őszinte dallamokat, és az igazi, elsöprő szerelmet. 
Az élmények örvényében hűséges társa egy háromszáz éves cselló, egy gyerekkori barát, egy szálkás szőrű tacskó és a bosszúvágy, hogy a családját elhagyó apjának egyszer beolvashasson. 
Történet, melyben mindenki magára ismerhet, aki valaha remélt, álmodott és csalódott, de mert újrakezdeni. 

Ezer meg ezer éve szerettem volna már elolvasni ezt a könyvet. Amikor azonban elolvastam hirtelen el sem tudtam dönteni, hogy ez most tetszett-e nekem vagy sem. Zsini karaktere mindenesetre szimpatikus volt, de azért még se. A könyv tetszett, de még se. Tele vagyok csupa ellentmondással a regénnyel kapcsolatban, mert egyszerűen fura volt. Volt egy sajátos hangulatvilága, ami jó, de viszont éreztem rajta valami depresszívet, ami nekem nem volt jó. Szóval elég szkeptikus vagyok még e könyvvel kapcsolatban, de ha belegondolok több dolgot tudok felsorolni arról, hogy mi tetszett, mint arról, hogy mi nem.
Csillagos értékelés:

4. George Orwell: 1984

1988-ban ​kommentálva az 1984-et, a valóságos és jelképes évszám között tűnődően botorkálva szükségszerű a kérdés: a történelmi rémképet illetően érvényes-e, érvényes maradt-e Orwell regénye? Nem és igen. Igen és nem. Nem, ha megkönnyebbülten nyugtázhatjuk, hogy az a totalitárius diktatúra, amely az 1984-ben megjelenik, a regény megírása óta nem valósult meg a valóságos történelemben, és a kommentár fogalmazása közben nincs jele – kopogjuk le, persze – , hogy a közeljövőben bármelyik nagyhatalom megvalósítani kívánná. Igen, ha a tegnapi történelem némely államalakzatára gondolunk. Nem a náci Németországra, nem a sztálini Szovjetunióra, hanem időben közelebbi képződményekre: Enver Hodzsa Albániájára, Pol Pot Kambodzsájára. Hogy jelen idejű államképződményeket a diplomáciai illem okából ne említsünk. Röviden elmerengve ennyit mondhatunk ma az 1984 történetfilozófiai érvényességéről. És a regény? Ünnepelték és kiátkozták a hidegháború hosszú évei során. A sorompótól balra ezért, a sorompótól jobbra azért. Jelképpé és jelszóvá lett. Sorompó arra kell, hogy két oldalán ugyanazt a szöveget kétféleképpen lehessen érteni és értelmezni. Regény azonban nem arra való, hogy jelkép és jelszó legyen. Regény arra való, hogy olvassák, hogy szabadon olvasható legyen.

Egy könyv, aminek már éppen itt volt az ideje. Először nagyon zavaros volt, és féltem, hogy én ezt nem fogom bírni követni, de végül is elég jól ráhangolódtam. Sajnos ezt is túlzottan depresszívnek éreztem, mert borzalmas a világ, amit az író elénk tár. Mégis annyi igazság van benne, hogy egyszerűen döbbenetes. Nem tetszett felhőtlenül, voltak a regénnyel olyan problémáim, amiket nehéz lenne megmagyarázni, mert csak egyszerűen pont akkor nem tetszett. Aztán megint történt valami, amitől rájöttem, hogy ez az egész zseniális. A végével kapcsolatban vagyok csalódott, mert én szadista hajlammal más csattanóra számítottam, arra hogy majd mindenki meghal. De ha visszagondolok rá, akkor igen ez volt a legkegyetlenebb vég, ami illet a történethez.
Csillagos értékelés:


5. Anna L. Green: A sötétség fogságában

A nők tényleg a zűrös pasikhoz vonzódnak?
Andrew Dark egy drogkartell vezetőjeként élvezi a hatalom és a pénz adta lehetőségeket, ám ebben a sötét világban mindennek megvan az ára. Hamar ráébred erre ő is, amikor egy alkalommal hiba csúszik a számításába. Elraboltatja az áruló embere húgát, a szókimondó és csinos Christine Stuartot. Fogva tartó és túsza között kínzó vágy ébred. Háttérbe szorulnak a józan, észszerű döntések. 
Vajon Andrew Dark, a sármos rosszfiú tényleg csak egy gátlástalan bűnöző? A férfi múltjával van esélyük a felhőtlen szerelemre?

A hónapban abba a 'válságba' estem, hogy mindenáron a kedvenc könyveimet akartam olvasni. Ez miatt kezdtem el ezt a könyvet, mert azt hittem hasonlít A főnök-re. Én a bővített verziót olvastam, így fogalmam sincs milyen lehet az első, de ebben az volt a hiba, hogy túl sok volt. A végére úgy éreztem magam, mintha csak egy szappanoperát olvasnák, mert egyszerűen minden megtörtént benne. Ezt kicsit sajnáltam, mert amúgy tetszett a könyv. A másik hiba nálam a férfi főhős volt. A mazochista énem egy igazi rossz fiúra számított, ebben a regényben viszont a férfi főhős puhány alak volt. Ettől eltekintve imádtam a humoros részeket, és a helyszínt is. Talán az én hibám volt, mert lehet, hogy az első verziót kellett volna olvasnom.
Csillagos értékelés:


6. A kék kabátos lány

1943 januárja, Amszterdam. Hanneke biciklivel járja a feketepiacot, és az ott szerzett áruval kereskedik. A háború borzalmai már elérték a várost, a lány elesett szerelmét gyászolja, mégis sikerül viszonylag kiegyensúlyozott életet biztosítania családjának. Egy napon azonban egy idős néni megkéri, hogy keressen meg egy eltűnt zsidó lányt. Ekkor alapjaiban változik meg Hanneke élete, és lassan sodródik bele az ellenállás szövetébe, hogy a náci rezsim ellen küzdjön.
Nagyon érdekelnek a második világháborús történek, így ez a könyv is nagyon régóta TBR listás volt nálam. Hanneke a történetünk főszereplője, akinek imádtam a nevét. Az ő története szomorú és tehetetlen. Kezdetben nem foglalkozik azzal, ami a világban dúl. A regény végére azonban rájön, hogy mi is folyik körülötte. Igazán szívszorító regény volt a második világháború megszállt Hollandiájáról. Tetszett mert, érdekes volt. Amikor elkezdtem olvasni, le sem akartam tenni. Azonban a maximális csillagozást sehogy sem tudom megadni, mert nem adta meg azt az igazi jó könyv érzést, mert hiányzott belőle az a bizonyos plusz.
Csillagos értékelés:


7. Rosamund Hodge: Kegyetlen szépség

Leonidas ​lányát nyolc éven át képezték arra, hogy megölje a zsarnokot, megmentve ezzel a Királyságot, bár feláldozva saját életét. 
De egy dologra nem készítették fel: arra, hogy mit tegyen, ha végzetes szerelembe esne.
Nüxet gyerekkorától kezdve arra képzik, hogy végezzen a Királyság zsarnok uralkodójával, a félelmetes és halhatatlan démonnal. De amikor tizenhét évesen beköltözik a város fölé magasodó kastélyba, rájön, hogy semmi sem olyan, mint amilyennek képzelte: főképp nem a vonzó és szemtelenül szellemes férje. Nüx tudja, hogy mi a kötelessége, és hogy bármi áron meg kell mentenie a népét, de lassan be kell ismernie, hogy menthetetlenül beleszeretett az esküdt ellenségébe… Vajon ez elég indok arra, hogy feladja a küldetését, és átadja magát ennek a szörnyetegnek? 

Szintén ugyanaz az volt az oka a könyv elolvasásának, mint az előbb említett Anna L. Green könyvnél. Hiányzik a Tüskék és rózsák udvara és iszonyatosan szeretném olvasni már a harmadik részt. Így hát elkezdtem a Kegyetlen szépség-et. Koránt sem volt olyan jó, mint az ACOTAR, pedig az elbújhat az ACOMAF mellett. A történet eleje uncsi volt, és utáltam Nüx családját. Aztán a közepe tetszett, de ez csak a Kegyes úrnak volt köszönhető. A vége pedig túl zavaros lett. Nem voltak hozzá nagy elvárásaim, de mikor megláttam, hogy Sarah J. Maas írta ez egyik ajánlót azt hittem, hogy jobb lesz.
Csillagos értékelés:

8. Louise O'Neill: Te kerested a bajt
A könyvről ide kattintva találtok egy értékelést.

9. Penelope Ward: Legdrágább mostohabátyám

Nem kellene akarnod őt. 

Amikor a mostohabátyám, Elec a gimi utolsó évében hozzánk költözött, nem voltam felkészülve arra, hogy mekkora szemét. 
Utáltam, hogy bunkón viselkedik velem csak azért, mert nem akar ott lenni. 
Utáltam, hogy lányokat hoz haza a suliból és visz fel a szobájába. 
De amit a legjobban utáltam, az az volt, ahogy a testem akaratom ellenére reagált rá. 
Először azt hittem, csupán kőkemény, tetovált izmai és markáns arca lehet vonzó benne. De a dolgok új irányt vettek köztünk, mígnem egy éjjel minden fenekestül felfordult. 
Aztán épp olyan gyorsan, ahogy betoppant az életembe, már vissza is ment Kaliforniába. 
Évek teltek el, mire újra láttam Elec-et. 
Amikor a tragédia lesújtott a családunkra, újra szembe kellett néznem vele. 
És szent ég, a kamasz, akiért egykor megőrültem, most férfivá érett, aki egyenesen az eszemet vette! 
Volt egy olyan érzésem, hogy megint darabokra törik majd a szívem. 

Számomra az volt a legmeglepőbb, hogy a Moly-os figyeltjeim közül ezt olvasták a legtöbben.
Szerintem a könyv témája elég nagy klisé. A főszereplő lány pedig egy rakás szerencsétlenség, egyszerűen nem tudtam, hogy hova a francba tette az önbecsülését. Szánalmasan viselkedett, és sajnos az egész könyv alatt. Voltak részek amik tetszettek, de azok is olyanok voltak, amiket én már más könyvekben is olvastam. Egy egyszerű, tucat könyv volt.
Csillagos értékelés: 


14 könyvet sikerült elolvasnom a hónapban, ami azért elég jó. Igazából meglehetősen gyászos hónap volt ez, mert folyton fellapoztam a kedvenc könyveim, annyira hiányoztak már. Ez a hónap amúgy mindenképpen a Tündérkrónikák hónapja volt, mert még most is ugrálni támad kedvem, ha erre a sorozatra gondolok. Amúgy pedig nagyon sokszínű műfajokban olvastam, aminek nagyon örülök.

Mindenkinek fantasztikus áprilist kívánok! xxx


Blogprojekt #7 | Tavaszi hangulatú könyvek


Sziasztok! :)
Én nagyon szeretek évszakhoz illő könyveket olvasni. Néha azonban nehéz kiválasztani mik is azok a könyvek, amik illenek ahhoz az adott évszakhoz. A Blogprojekt utolsó napján ebben szeretnék nektek segíteni. Összegyűjtöttem nektek öt olyan könyvet, amik szerintem a tavaszi olvasmánylista kötelezői. 
Jó olvasást! 

Kerstin Gier: Időtlen szerelem trilógia


Nem tudom, hogy miért is tartom én ezt konkrétan tavaszi könyvnek, de szerintem az is közre játszik, hogy én tavasszal olvastam. Életem egyik legjobb trilógiája volt ez. Imádom az időutazós könyveket, és a tehetséges Kerstin Giert. Van a történetben valami kellemes, amitől egyszerre izgalmas és tölti el melegséggel a szíved. Ez egy olyan olvasmány, ami szerintem tavasszal tökéletes.

Jenny Han: A fiúknak, akiket valaha szerettem


Ez megint csak egy olyan fantasztikus sorozat, amit imádtam. Van ebben a történetben valami, amitől az olvasása közben ellepi az embert a rózsaszín felhő. Magában amúgy a történetben síelni is mennek így nem igazán mondható el rá a tavaszi jelző, de nálam mégis tavaszi hangulatot idéz fel. Ez az egyik legjobb olvasmány, ami tökéletes kikapcsolódásra, és egy aranyos történet.

Rachel Hawkins: Hex Hall 


Szintén egy tavaszi olvasmány volt, és úgy érzem, hogy tökéletes időben olvastam. Én nagyon kedveltem ezt a sorozatot. Nem lett kedvenc, de mégis tetszett. Szintén azért tartom tökéletes tavaszi olvasmánynak, mert tökéletes kikapcsolódásnak és illik a tavaszi délutánokhoz. 

Stephanie Perkins: Anna és a francia csók


Ez az egyik legjobb könyv, amiben a karakterek baromi kidolgozottak. Az egyik kedvenc szerelmes párom története. A helyszín pedig Párizs, ami szintén az egyik bakancslistás helyem. Ez a könyv tökéletes kikapcsolódásra egy fárasztó nap után, és garantáltan lehetetlen letenni. Nem is mondok többet róla, kezdjetek bele minél hamarabb!

Elizabeth Gilbert: Big Magic


Ha Tavasz, akkor változás. Elizabeth Gilbert Big Magic könyve inspiráló, és arra késztet minket, hogy kezdjünk magunkkal valamit. Nálam a tavasz a tökéletes időszak arra, hogy kiláboljak a téli 'depresszióból'. Ebben a könyvben az írónő a saját életéről mesél, amit nekem nagyon szórakoztató volt olvasni. Érdekes volt, hogyan is vált íróvá. Emellett pedig fantasztikus gondolatok is helyet kaptak a könyvben. 


Remélem élveztétek az Blogprojektes bejegyzéseket, és ne feledjétek a következő hónapban újabb témával jövünk! :)

A Blogprojekt további résztvevői: 

Popular Posts