Októberi olvasmányaim

Szóval ez a hónap nem az olvasásé volt.
Mindenesetre egész jó hónapot zártam, amiben úgy éreztem, hogy egyszer fent, egyszer lent voltam. Sok minden történt, sok minden jó történt. A hónap legpozitívabb híre, hogy végre megszereztem a jogosítványomat. Bár eléggé elhúzódott az autóiskola, de szerencsére egy cseppet sem bántam meg, hogy oda jártam. Aztán ott volt még a Venom mozija, amiért egyszerűen csak úgy oda voltam. Ez köszönhető annak, hogy egy zseniális film, és nagyban Tom Hardynak is. Mindenesetre alig várom, hogy újra láthassam. Aztán október alatt hatalmas Aranyélet fan lettem. Kb. két hét alatt ledaráltam az összes évadot, ami túl kevés volt. Volt egy nagyon bulis hétvégém a hónap utolsó napjaiban, amik királyak voltak, de mégis történtek olyan dolgok, amikkel nem tudom, hogy mit fogok kezdeni a jövőben. A lényeg az, hogy örültem a melegnek a hónapban, sokat rajzoltam végre megjöttek a markerjeim, és sok könyvet vettem. És bár tényleg nem olvastam sokat, azt kell, hogy mondjam csupa jó könyvet sikerült elolvasnom, és szerintem ez szuper, mert inkább a minőség, mint a mennyiség.

1. Lakatos Levente: Barbibébi

A könyvről írott értékelésemet ide kattintva elolvashatjátok. 

2. Carrie Cooper: Kétségekbe zárva

 

Lili Green élete már nem is lehetne tökéletesebb: imádja a munkáját, igaz barátok veszik körül, és boldogságban él együtt szerelmével.

Ám minden megváltozik, amikor Lili párja segélykérő üzenetet kap volt ügynök kollégájától, és azonnal a baljóslatú hívás nyomába ered. Amikor a szeretett férfi is eltűnik, Lili kétségbeesésében a saját kezébe veszi a nyomozást, és a rendelkezésére álló kevés információt követve Franciaországba utazik.

Ahogy Lili egyre mélyebbre ás az ügyben, olyan kérdésekkel és kétségekkel találja szembe magát, amelyek egy csapásra kettétörhetik korábbi tökéletes boldogságát.

Vajon a bennünk dübörgő félelmek és kételyek a valóság kongó vészharangjai, vagy a saját bizonytalanságunk hangjai csupán?

Imádtam minden egyes sorát. Az írónő mindig lenyűgöz zsenialitásával, most pedig a kegyetlenségével is. Tele van fordulatokkal, és igazán letehetetlen. Hatalmas pozitívum még, hogy Franciaországban játszódik, ami nálam egy igazi álomhely. Mindenesetre felesleges többet mondanom, minden sora csodálatos. Olvassa el mindenki!
Csillagos értékelés:

3. Baráth Viktória: Az igazság nyomában

A könyvről írott értékelésemet ide kattintva találjátok.

4. Dosztojevszkij: Bűn és bűnhödés

 

Dosztojevszkij ​számára – írja Rosa Luxemburg, a forradalmár asszony – »kizökkent az idő«, amikor látta, hogy egyik ember megölheti a másikat. Nem lelheti békéjét, mert ismeri azt a felelősséget, amely ezért a szörnyűségért valamennyiünket terhel. Aki csak egyszer is átélte az ő Raszkolnyikovját… az többé sohasem rejtőzhet el a maga csigaházacskájába, a filiszterség és az önhitt egoizmus tojáshéjába…" 
A Bűn és bűnhődés a mély és tiszta szellemű, de ellentmondásokkal küzdő s meghasonlott lelkű géniusz legzártabb, legművészibb gonddal szerkesztett alkotása. Talán ezzel magyarázható, hogy világszerte a Bűn és bűnhődés lett életműve legismertebb darabja. A páratlan lélekábrázolás, az emberi jellemek szuggesztív erejű rajza, a magával ragadó stílus, a mesteri kompozíció, a kapitalista nagyváros sikátorainak, piszkos bérkaszárnyáinak, fojtott levegőjű odúinak szorongatóan hiteles képe az írásművészet halhatatlan alkotásai közé emeli művét. A „detektívregényből” így lesz klasszikus remek, minden idők egyik legmegrázóbb lélekrajzregénye.

Irodalomban a realizmust vettük, így kellett választanom valami könyvet, amit a dolgozatra elolvasok. A magyar tanárom szerint aki, ezt a könyvet elolvassa, az már igazán olvasott valamit. Vagy, hogy aki ezt élvezni tudja, az igenis büszke lehet magára. Így már ez miatt is éreztem, hogy na nekem ezt akkor el kell olvasnom. Hát sajnos nem tetszett. Több mint hatszáz oldalt elolvastam úgy, hogy az első felétől konkrétan majd idegbajt kaptam. Aztán a második felében már jobban tudtam élvezni, de nekem ez sem elég ok arra, hogy valami igazán elnyerje a tetszésem. Értem mit akarhatott kifejezni az író, Raszkolnyikov egész elméletét megértem, de ezt az egészet bele lehetett volna sűríteni háromszáz oldalba. Feleslegesnek tartottam a sok eseményt, hisztériázását, amitől úgy éreztem, mintha csak egy szappanopera menne a fejemben. Mármint megértem ezt az egész szegény, elnyomott orosz társadalmat, de nekem ez már túl sok volt. Tetszettek a filozofikus elmélkedések, de sajnos egy szereplőt se tudtam megkedvelni. Nem tudnám ezt a könyvet senkinek ajánlani, és úgy érzem ez nem azért van, mert nem értettem meg, vagy hogy fiatal vagyok még. Ez azért van, mert nekem ez nem tetszett, túl sok volt a rengeteg felesleges esemény. Valamint ami nálam a klaszikusokkal a hiba, az, hogy mindenki túl kotnyeles, és pletykás.
Csillagos értékelés:

5. Lakatos Levente: Loveclub

 

A ​LoveClub internetes portál, melyet elsősorban a szenvedély köré építettek. A LoveClub maga a szabadság, felhasználói álnevek mögé rejtőzve kutathatnak új ismerősök, barátok és szerelmek után. A LoveClubon nincsenek tabuk, az érzékiség megfér a nyers szexualitással. Virtuális szórakozóhely, ahol az lehetsz, aki csak akarsz.

Lili minden vágya, hogy újságíró legyen, és kitartásának köszönhetően, a legnagyobb napilap szerkesztője ajánlatot tesz neki: ha záros határidőn belül felkutat egy címlapsztorit, már az iskolaidő alatt is dolgozhat az újságnak. A lány lelkes témakeresésbe kezd, és felfigyel rá, hogy a közelmúltban szokatlanul sok fiatal követett el öngyilkosságot a fővárosban. Meggyőződése, hogy valamilyen új drog, vagy egy szekta áll a tragédiák hátterében.

Izgalom, élvezet és kegyetlen gyilkosságok Budapest legsötétebb zugaiban. Ifjúkori szenvedély, szerelmek, ballépések, útkeresés és elfojtott, ám kitörni készülők vágyak.

Szóval ez a hónap Lakatos Leventével történő megismerkedésemet követte végig. Mindenesetre még mindig zseniálisnak tartom a stílusát. A Loveclub teljesen más volt, mint a Barbibébi, nekem mégis kevésbé tetszett. Ne értsetek félre ez is jó volt, de ez úgymond műfailag már nem került annyira közel hozzám. Mármint tele volt, zseniális eseményekkel, fordulatokkal, és iszonyat beteg volt. Mégis ez annyira nem az én stílusom szerintem, mindenesetre tetszett a könyv, de a sorozat további részeit nem tervezem elolvasni.
Csillagos értékelés:

6. Agatha Christie: Ellopott gyilkosság/Halloween és halál

 

Mrs. Ariadne Oliver Woodleigh Commonban vendégeskedik. A kisvárosban Halloweenkor tinibulit szerveznek: liszttorta-szeletelés, almahorgászás, tűzharapás szerepel a szórakozások között. A tizenhárom éves Joyce Reynolds azzal a meglepő információval áll a híres írónő elé, hogy gyilkosságot látott. Mrs. Oliver hiszi is meg nem is, egészen addig, amíg holtan nem találják a kislányt. Valaki belefojtotta a vödörbe, amiből az almákat kellene kihorgászni. A regényírónő megint jó barátjához, a világhírű kis szürke sejtek tulajdonosához, Hercule Poirot-hoz fordul segítségért. És noha megváltozott a világ azóta, hogy ők először találkoztak, van, ami mindig ugyanolyan marad – Poirot zsenialitása.

 

Szerettem volna valami igazán őszies, Halloween témájú könyvet olvasni. Ez a regény pedig teljesen más volt, mint amiket eddig az írónőtől megszokhattam. Nem tudom, miért volt ez az érzésem, de nekem nagyon fura volt. Mindenesetre ezt a könyvet nem is tudtam annyira megszeretni, sokszor untam, és nehezen szántam rá magam arra, hogy olvassam.
Csillagos értékelés:

┄┄┄┄┄┄┄┄┄ 

Összesen hat könyvet sikerült elolvasnom októberben. A hónap két legnagyobb kedvence Az igazság nyomában és a Kétségekbe zárva. Annak viszont nagyon örülök, hogy két értékelést is sikerült hoznom a blogra.
Mivel már elkezdődött a november, azt hiszem kijelenthettem, hogy egy új kedvenc sorozatot találtam magamnak. Szóval jelenleg nagyon örülök a hónapnak, bár annak már kevésbé, hogy az őszi szünet véget ér. Mindenkinek nagyon jó novembert kívánok! xxx